|
nyelvészeti felfedezések
ara bejegyzései 
2010. márc. 11.

Laci adatlapjának míves retardációját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy közzétételekor a Pápa úgy megzavarodott, hogy tartott egy spontán éjféli misét, január 26-án; a buddhista papok pedig mikor elolvasták, gilisztává, korallá, és egyéb látószervvel nem rendelkező élőlényekké reinkarnálódtak. És tenném ugyanezt én is, ha ugyan értenék a buddhisták tanaihoz, de mivel hogy nem így van, inkább csak hanyatt-homlok kirohanok a világból. Laci nem nyilatkozik bőbeszédűen amúgy minden bizonnyal igencsak érdekes és tartalmas életének részleteiről, de ez a pár odaböfögés is pont elég ahhoz, hogy egy kiképzett harci kutya potenciális vetélytársat véljen felfedezni benne.
Már a magamról rész is belecsap a tálentumi lecsóba: még az amúgy az időutazás megvalósításának szélén álló japán tudósok is bokán hugyozták magukat a félelemtől tőle, mivel folyamatosan fenyeget az a veszély, hogy ez a sor megkerülve a jelenleg ismert fizikai realitást magába roskad, és fekete lyukká válva beszippantja a csillagrendszert. Nyilván nem én vagyok az egyetlen, akinek minden létező és (eddig) nem létező traumáját felszínre hozzák az olyan szavak(?), mint a cajozás vagy a kirájul, vagy a csaj szóban pestises patkányok módjára fertőző négymilliárd j.
A munka kifejtése azonban még ennél is több gaztettet terhel az emberiség számlájára: egész biztos vagyok benne, hogy ha az ojan kizo kamra ki nem fejezést odatenném egy tyúk elé, az inkább hét lépésből mattot adna Polgár Juditnak, mintsem hogy rá kelljen néznie. De még a kénszeritenek szóról is elmondható, hogy ha kitűnő és termékeny feltalálónk, Rubik Ernő megpillantaná, azon nyomban úgy kiégne, mint a papírgyár.
Igen, Laci, úgy hívják: iskola.
SZABADALMAZTATÓ
Tételkidolgozó: zsoszki
|